Analóg pillanatok

Most hogy végre nyílnak a virágok, csiripelnek a madarak, és esik a hó (?), tökéletes alkalom volt lencsevégre kapni pár pillanatot filmen is. Ehhez tökéletes alapokat nyújtott egy kis trip szüleimhez Ausztriába (ahol amúgy még lehet kapni Kodak Goldot a DM -ben), illetve barátnőmhöz Anglia csodálatos fővárosába, Londonba. Meg szeretném mutatni nektek a kedvenc képeimet ezekről a túrákról, és hozzáfűzni pár gondolatot, jó nézegetést! :) 

Ugye senki se gondolta hogy nem lesz közöttük egy régi autós kép se? Ezzel az "analog fotós" klisével kezdeném a kis túránkat, ami a rettenetesen ronda környezet ellenére is kedvenc képeim közé sorolható, mivel a Ford Country Squire vörös színe csak úgy világít a felhős ég és szürke környezet között! 

Ezt a párost egy Nottinhilli buszmegállóban fotóztam le, mivel annyira érdekes de egyben esztétikus látványt nyújtanak, ahogy a leszálló nap utolsó sugarai pont rájuk sütnek, továbbá gyönyörű kontrasztot biztosít a piros bőrönd/kabát, illetve a kettő személy különböző testtartása is hozzá ad a kép hangulatához. A képet elnézve, eltűnődhet az ember azon, hogy hová is vezet az útjuk. 

Ez a kép sok elemet foglal magában, ami külön külön is számomra esztétikus, de kombinálva egyszerűen maga a tökéletesség, főleg ha az ember rajong a régi kocsikért, és virágzó fákért, amik létfontosságú motívumok az analóg közösségben, és nélkülük a műfaj 80% akár ki is halna! 

Ennél a képnél a kompozíciói ami számomra megfogó volt, mivel a virágzó fa pont a kettő épület találkozásánál áll, illetve a hosszú és erős árnyék ami gyönyörű kontrasztot nyújt a fehér fallal szemben, ráadásul belelóg egy régi merci is, amit nem bánok! 

Ugyancsak egy virágos motívum, de teljesen más kompozícióval. Fókuszon kívül a közeli Virág és bokor, de éles a virágzó fa többi része, illetve bónuszként egy elszálló repülő, ami kettéválasztja az eget a kettő szín között. 

Mindig is hihetetlen volt számomra, hogy az angolok mennyire nem törődnek azzal a tényel, hogy mindenki belát a lakásukba, és látszólag nem ismerik a függöny vagy magánszféra fogalmát (tisztára mint itthon a berácsolt ablakok tömkelege, nemde?). Így viszont röpke pillantásokat vethet az ember pár gyönyörű nappaliba, és eljátszadozhat azzal a gondolattal, hogy milyen is lehetne ott lakni. 

Utolsó képnek tartogattam a kedvencem, ami egy látszólag felújítás alatt álló Fish and Chips étterem, amire pont rásüt a lemenő nap erős fénye. A napsugár nemcsak hogy egyezik a bolt sárga táblájával, de gyönyörűen csillog az üvegfronton is, mindeközben kék árnyékot vetve az utcára, ami tökéletes kontraszt az élénk narancssárga és sárga tónusokhoz. 

Köszönöm hogy velem tartottál ezen a kis túrán, remélem élvezted, jó fotózást! :)